Kultúra, természet és sport / Culture, nature and sport

ENG ⇓

Ezekről szólt a keddi napom. Valahogy nem éreztem azt a biciklizős hangulatot, ezért úgy döntöttem, hogy gyalog megyek az Arktikum Múzeumba, ami az Orientation Week utolsó hivatalos programja volt. Körülbelül 40 perces sétát jelentett ez, útközben elhaladt mellettem néhány erasmusos biciklivel, kérdezték, hogy hol a biciklim, mondtam, hogy most inkább sétálok. Nem értették miért. Őszintén szólva nem vagyok az a nagy biciklizős, persze ezért akartam erasmusozni, hogy kikerüljek a komfort zónámból. Ezért is vettem biciklit és ezért biciklizek minden nap, habár néhány emelkedőn úgy érzem meghalok. Sétálni viszont nagyon szeretek, ezért néha azt választom, sokkal jobban lehet gyönyörködni a tájban, és így még többet vagyok friss levegőn.

Említettem, hogy az Arktikum Múzeumba tartottam, ugyanis lehetőségünk nyílt ingyenesen, idegenvezetővel megnézni a múzeumot. Tudni kell, hogy nem rajongok a múzeumokért, volt idő amikor nem voltam hajlandó egybe sem bemenni, de ez ismét egy olyan dolog volt, ami a komfortzónámon kívül van, és semmilyen lehetőséget nem szeretnék elszalasztani, amíg itt vagyok, így természetesen elmentem. A múzeum legjobb része az északi fény szimuláció volt, lefeküdtünk egy körben egy teremben, és néztük az "égen" haladó fényeket.

Sajnos élővel még nem találkoztam

Hazafele természetesen ugyanúgy sétáltam, meg is álltam néhány helyen fotózni, elhoztam nektek egy párat belőle, remélem legalább egy kicsit átadja, milyen csodálatos itt minden. A fotókat a poszt végén találjátok.

Este a lakótársammal és néhány másik lánnyal elmentünk egy hokimeccsre, a legtöbben életünkben először, anélkül, hogy bármit is tudtunk volna a sportról. Én személy szerint annyit tudtam, hogy Magyarország elég jó benne, és hogy a klubcsapatok közül a fehérvári igen jó. A szabályokról semmit nem tudtam, olyannyira, hogy még azt sem, hány része van a meccsnek (na jó ez mondjuk rémlett). 

Életem első hokimeccse

A meccs csupán 4 euró volt diákoknak, itt szerencsére nem volt szükség a finn diákigazolványra, elfogadták az itthonit. Bár messze nem volt teltház, a kint lévő szurkolók lelkesen biztatták a csapatot. A helyi hokicsapat, a Roki Hockey (a Mikulás hivatalos hokicsapata) játszott egy svéd csapat ellen (a nevét sajnos nem tudom). A meccs nagy részéből semmit nem értettem, már az is nagy kihívást jelentett, hogy a korongot követni tudjam, annyira gyors volt a játék. Azt sem értettem mi alapján adnak kiállításokat, bár azt tudom más sportokból, hogy sok meccset meg kell nézni mire az ember megérti a kiállításokat. Néha a játékosok egymásnak estek, mindig lemaradtam az előzményről, egyszer pedig az egyik játékos feldobta a nézőtérre az ütőjét dühében. 

Jó játék ez a hoki, bár nekem túl agresszív, folyamatosan felkenték egymást a pálya szélére. Persze azért még biztosan elmegyek egy-két meccsre, amíg itt vagyok, de csakis a szabályok áttanulmányozása után.

Így telt hát a kedd, a természet, a kultúra és a sport jegyében. 

_______________________________________________________________________________

These were about my Tuesday. I did not feel that riding a bike mood so I decided to walk instead to Arcticum Museum, the last official event of the Orientation Week. It took approximately 40 minutes to get there, when I was on my way some other erasmus students rode their bikes and ask where was mine, I said I have decided to walk. They didn't understand why. Honestly, I am not a big fan of bicycle, also I wanted to go an erasmus to leave my comfort zone. Therefore I bought a bicycle and use it every day even if I feel I am dying on some hills. However I really like walking so I choose it sometimes it is so much easier to look the amazing view and I am even more on the fresh air.

As I mentioned, I was on my way to the Arcticum because we had an opportunity to go inside free and with a guide. You need to know that I am not a big fan of museums there was a period when I was not willing to go to any museums but it was a good reason to leave my comfort zone again and I do not want to miss any opportunity while I am here so I went, of course. The best part of the museum was the northern lights simulation. We laid in a circle in a room and watched the lights on the "sky".

Unfortunately I have not
met wit a real one yet

I went home on foot as well, I stopped at some points to make photos, you can find some of them at the end of this post.

In the evening we went to see an ice hockey game with my flatmate and some other girls, it was the first time for most of us even without any knowledge of this sport. Personally I only knew that Hungary is pretty good at it and that Székesfehérvár's Alba Team is also good among the club teams. I knew nothing about the rules not even about how many parts has the game ( well I had a guess). 

The game cost only 4 euros for students, luckily my Hungarian student card was also good, not just the Finnish ones. It was not a full house, not even close to it but the fans supported the teams enthusiastically. The local team, Roki Hockey (Santa's official hockey team) played against a Swedish team (I do not know their names). 

The first hockey game in my life

I could not understand most of the parts of the game, it was hard enough to trying to follow the puck since the game was sooooo fast. I did not understand how penalties are working although I already learnt from other games that you have to see lot of matches to understand the penalty rules. Sometimes the team members started to hit each other I always missed why. A player also threw his hockey-stick to the grandstand because he was angry. It was a good game however it is a little bit too aggressive for me. Even so I am pretty sure I will go to watch some other games as well but just after I read the rules.

This was my Tuesday everything was about the nature, the culture and the sport.

Az úti társam visszatért / My travelling buddy is back

Végre napsütés / Sunshine, finally

Nem tartott sokági / It did not take long