Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2017

Jeges maci, hó, szerelem / Polar bear, snow, love

Kép
ENG ⇓ Ideért a tél végérvényesen, remélem nem látom már hó nélkül ezt a várost, amíg itt vagyok. Szombat délután még eső volt, szomorú is voltam, hogy csak egy kicsit kéne hidegebbnek lennie és már hó lenne. Majd 2 órával később kinéztem az ablakon, és 1-2 cm friss hó volt, Tommi írt is rögtön, hogy hó van. Mert úgy örülök a hónak, mint egy kisgyerek, ezt már ő is tudja. Nem is tudtam abbahagyni a mosolygást egész este. Elmentünk sétálni, addigra már - legalábbis számomra - jelentősebb mennyiségű hó esett, igazi tél álomvilág volt, elsétáltunk a folyóhoz, és csak néztük ahogy esik a hó. Örökre ott tudtam volna maradni. Szerencsére nem maradtunk, egyfelől lehet, hogy én megfagytam volna, másfelől vasárnapra programunk volt. Még az orientációs héten eldöntöttem, hogy el akarok menni valamikor a Ranua Zoo-ba, ami körülbelül egy órára van innen. Néhány hete mondtam Tomminak, hogy szeretnék elmenni, vasárnap végre idő is volt rá. Reggelre eléggé behavazott, így már az út is elk

Orosz-magyar-finn / Russian-Hungarian-Finnish

Kép
ENG ⇓ Az előző posztban olvashattatok a szentpétervári napjaimról. Az a poszt inkább élménybeszámoló volt, ez pedig inkább az érzésekről, a benyomásokról szól majd. Azt hiszem a magyarok többsége nincs oda Oroszországért, és soha nem is lesz. A történelmünk Oroszországgal megnehezíti az ország szeretetét, számomra legalábbis mindenképpen. Persze abban a pillanatban, hogy az ember erasmusra adja a fejét, hirtelen mindent látni akar és nem akar kihagyni semmilyen lehetőséget. Így én is adtam egy esélyt. Izgatottan vártam az utat, bár az utazás azt jelentette, hogy már félúton tart az erasmusom. Ugyan csak 3 napot töltöttem Oroszországban, és ugyanennyit utaztam, hogy ott lehessek, számomra pont elég volt ez a 3 nap. Továbbra sem szerettem bele az országba, vagy inkább a városba, hiszen Szentpétervár egy nagyon kicsi szelete az országnak. Már az útlevél ellenőrzésnél más volt a környezet. Az egy dolog, hogy sokáig tartott, de úgy néztek mindenkire, mintha körözött

The place I have never dreamed of

Kép
Russia. There are so many countries I would like to visit in my life but Russia had never been one of them. Not until August when I saw that ESN Lapland organizes a trip to Saint Petersburg in each semester. I felt then that I want to visit it. Luckily, I was still at home so I could get a new passport I just got it in time, one day before my moving. So by the time I left Hungary I knew Finland is not going to be the only country I could visit during my Erasmus. Saint Petersburg I felt the trip was so far away when I booked it, it was two months earlier. I thought the first day of the trip would never come. Well, it was not true, time flies so fast by the time I realized I already was on the bus on the way to Saint Petersburg. Actually I was here more than I will be, my Erasmus is over the half of it. But this post is about the trip of Saint Petersburg. So we left Rovaniemi on Tuesday evening, it took 12 hours by bus to reach Helsinki, you can imagine how bad was it even i

A hely, amiről sosem álmodtam

Kép
Oroszország. Rengeteg országba szeretnék eljutni életemben, de Oroszország sosem volt közte. Egészen augusztusig, amikor megláttam, hogy minden félévben szervez az egyetem egy utat Szentpétervárra. Akkor megfogott valami, elragadott egy érzés, hogy látni akarom. Szerencsémre még otthon voltam, így tudtam útlevelet intézni, az utolsó pillanatban pedig meg is kaptam. Így azzal a tudattal hagytam el Magyarországot, hogy Finnországon kívül biztosan lesz még egy ország, ahova eljutok az Erasmusom alatt. Szentpétervár Amikor lefoglaltam az utat, még nagyon messzinek tűnt, 2 hónap volt, gondoltam, sosem jön el a nap mikor egy újabb ország felé veszem az irányt. Hát nagyon gyorsan eljött a nap. Már több van mögöttem az erasmusomból, mint előttem, és még annyi minden vár rám. Na de ez a poszt most a szentpétervári útról szól. Kedd este indultunk busszal Helsinkibe, kellemes 12 órás busz út, gondolhatjátok mennyire szenvedtünk, még ha próbáltunk is aludni. Az alapból sem túl egé