Egy év az életemben / A year in my life

Egy év. 365 nap. Ennyi telt el azóta, hogy életemben először egyedül ültem repülőre. Egy év telt el azóta, hogy megkezdődött az az utazás, amely végül örökre megváltoztatta az életem. Pontosan egy éve kezdődött az én erasmusom, vagy ahogyan sokszor emlegettem itt, a tündérmesém.

Életem legjobb, legcsodálatosabb, legnehezebb, de főleg legmeghatározóbb éve volt. Sose gondoltam, hogy ennyi minden történhet csupán 365 nap alatt, azt hittem ehhez évek, évtizedek kellenek. De megtörténtek. Annyi mindent éltem át ebben az időszakban, hogy hetekig sorolhatnám. Nem csupán az erasmus alatt, de utána is. Azt végig követhettétek mi történt a Finnországban töltött négy hónap alatt. Hogyan találtam barátokat, szerelmet és hogyan találtam meg önmagamat 3000 km-re az életemtől.

Arról kevesebben tudtok, hogy mi történt azóta. Hát engem is elért az úgynevezett erasmus utáni depresszió. A megérkezés utáni örömet követően a hétköznapok már nem tűntek ugyanolyannak. Hiányzott a nyugalom, a természet, a csend. Nem akartam újra egy nagyvárosban lenni, újra bemenni az egyetemre. Megláttam egy másik világot és oda akartam visszamenni. Szerencsére egy nagyon jó barátom segített átvészelni ezt az időszakot, ex erasmusosként megértve és osztozva a hiányon.

Aztán ahogy belevetettem magam a munkába, az egyetembe elmúlni látszott ez az érzés, próbáltam visszarázódni az itteni hétköznapokba. Annyira próbáltam, hogy végül sok lett, de azért mentem tovább. Célom volt. Befejezni az egyetemet. Minden igyekezetem ellenére ezen tervem mégsem úgy alakult. Így hát a célegyenesben most megálltam, a nyaramat pihenéssel töltöttem, a következő félévben pedig szünetet tartok az egész egyetemi létből.

Minden körülmény között volt egy, ami mindennél jobban húzott. Menni akartam. Mentem is. Először áprilisban, aztán júniusban, júliusban, végül majd szeptemberben. Mi is lenne kiválóbb, mint a mai nap erre a hírre. Egy éve Finnországba költöztem, ma kiköltöztem a pesti albérletből, hogy szeptemberben végleg költözhessek. Finnországba. Rovaniemibe (egyelőre). A szerelmemhez. Az álmaimhoz.

Hogy mit hoz a jövő azt nem tudom. Tele vagyok tervekkel és álmokkal, pont, mint egy évvel ezelőtt. Akkor a szívemre hallgatva mentem és minden álmomat felülmúlta a négy hónap. Most ismét a szívemre hallgatok és remélem hasonlóan alakul.

Bár ezúttal sokkal nehezebb lesz a búcsú, de az én helyem már ott van. Szeptembertől Finnországban keressetek 🎅.

_______________________________________________________________________________

One year. 365 days. That how much time has gone since I got to a plane alone for the first time in my life. One year is gone since the journey that changed my life forever started. My erasmus or - how I often mentioned here - my fairytale started exactly a year ago.

It was the best, most wonderful, hardest and most decisive year of my life so far. I have never thought so many things could happen in 365 days, I thought it would need years or even decades. But they did happen. I have lived through so many things I could list them for weeks. Not only during my erasmus but after. You could follow here what happened during my erasmus in Finland. How I found friends, love and myself 3000 kms away from my life.

Not many of you knows what happened after it. Well, depression caught me too just like many students after erasmus. After being happy for being home at the beginning the grey days had started. But they were not the same as before. I missed the nature, the calmness and the silence. I did not want to be in a big city anymore or go to my university. I have seen another world and I just wanted to go back. Luckily, I have an amazing friend who helped me trough this understanding and sharing my feelings - as she was an ex-erasmus student too.

Then I started working and studying again giving all of my energy to them and I felt that feeling was going away. I pushed too hard but I did not care I did not stop. I had a goal. Finishing my studies. Despite all of my effort that did not go as planned. So at the very end I stopped. I spent my summer with relaxing and I am not going back to the university for the next semester, I am taking it off.

From all the circumstances I had one the was stronger than anything else. I wanted to go. I went. In April, then in June, in July and I am going to in September. What day would be better for a news than this? I moved to Finland exactly a year ago. I moved out from my apartment in Budapest today. So here comes the news: I am moving back to Finland. To Rovaniemi. To my love. To my dreams.

I have no idea what future holds. I have plans and dreams just like a year ago. I listened to my heart when I chose Finland for my erasmus and it was much better than I could have ever dreamt of. I am listening to my heart this time again and I hope it will go as erasmus went.

Although saying goodbye will be much much harder this time I know my place is there. So you will find me in Finland from September 🎅.