Álmodj itthon Ébredj Finnországban

ENG ⇓ Egyre nehezebb íródnak ezek a posztok. Úgy érzem, mindig ugyanarról szólnak, ugyanazt mondom mindig, és arra jutok, hogy már unhatjátok. Ez a mai sem lesz más. Ez is a boldogságról fog szólni. Arról a boldogságról, amire nem tudsz felkészülni, amiről álmodni sem mertél soha, ami a semmiből jön és nem érdekli, hogy készen állsz-e rá. Hosszú hét volt a múlt hét, hét közben beadandókat írtam folyamatosan, a szeptemberben elkezdődött tárgyaim lassan a végükhöz érnek, így a végső beadandók ideje is elérkezett. Mivel holnap elutazom Szentpétárvárra, így be kellett fejeznem őket múlt héten. Ezen kívül végre otthonra is megírtam egy beadandót, szerencsére az itteni anyagot tudtam hozzá használni, így valamivel könnyebb dolgom volt. Egész héten alig aludtam, hogy be tudjam fejezni őket, és a hétvégém szabad lehessen, amit így Tommival tölthettem. Bármilyen nyálas is tényleg tökéletes hétvége volt. Bár továbbra sem tud tervezni, valahogy mégis sikerül levennie a lábamról mindi...

ENG ⇓ Visszatértem a hétvégi mini nyaralásból vagy miből 😀 Péntek délután indultunk busszal, egy Alkoban tett kitérő után elég hamar megérkeztünk a cottagehoz. A cottage lényegében nyaraló a finnek számára, jó esetben távol van mindentől. Hát ez elég távol volt mindentől. Amikor odaértünk a tutorok már vártak ránk, gyors szoba beosztás, cuccok ledobása, majd az első meeting. Itt elmondták a szabályokat, ismertették a fekete listára kerülés lehetőségét (többek között csupán két nyelv használata volt engedélyezett a finné és az angolé, egyéb esetben black list), illetve minden szoba megkapta a hétvégi feladatait, ugyanis szobánként főztünk és mosogattunk a hétvégén. Péntek este sütögettünk, beszélgettünk a tárbor tűznél, majd szaunáztunk. Igen, én is szaunáztam, szóval legyetek rám büszkék. Egész tűrhető volt, még a folyóba is majdnem bementem utána, de végül nem vállaltam be, majd talán (TALÁN) máskor. Ezután egy rövid bújócska következett, igazából elég esélytelen helyz...

ENG ⇓ Szerdán volt a nemzeti fahéjas csiga nap, amit itt, Finnországban Korvapuustinak hívnak, és ami egy finn specialitás. Tudjátok mennyire imádom az édességet, és hogy a sütés az életem. Szerencsére múlt héten említették nekem ezt a napot a Finnish Friendjeim, így megbeszéltük, hogy szerdán közösen süthetünk. Vártam már, hiszen ez tényleg az én terepem. Kóstoltam már előtte a korvapuustit, boltban vettem, mert hogy imádom a fahéjat ( a legjobb barátom tudna róla mesélni). Amikor először kóstoltam, nem ízlett annyira, mert teljesen más, mint az otthoni fahéjas csiga, de nem tudtam volna megmondani, hogy mitől. Szerda délután megtudtam. Átmentünk az egyik finn lányhoz, hogy közösen sütögessünk és persze pletykáljunk kicsit, sőt még finnül is tanultunk, mert a recept finn volt. Amitől pedig más az itteni, mint az otthoni, az a kardamom. Azt mondták, hogy itt a legtöbb péksütibe tesznek ebből a fűszerből. Maga a recept nem bonyolult egyébként, egy sima kelt tészta, ki kell ny...

ENG ⇓ Kedves jelenleg felsőoktatásban tanulók! Egyetemi projekt keretében vizsgáljuk a hallgatók hozzáállását az e-kereskedelemhez, valamint az ezzel kapcsolatos szokásaikat. Kérlek töltsétek ki ezt az 5 perces kérdőívet. Fontos, hogy csak felsőoktatásban tanulók körében végezzük a felmérést, így kérem csak ők töltsék ki. Nagyon szépen köszönöm. A kérdőív kitöltéséhez kattins ide/ Click here to fill out the questionnaire Dear university/college students, We research the attitude of e-commerce among university students and their habits in this topic. Please, fill this questionnaire out that takes 5 minutes. It is important that we make our research only among university or college students, so please fill it out if you are one of them. Thank you.

ENG ⇓ Azt hiszem ideje volt ennek a bejegyzésnek. Néhány napja már gondolkozom, vajon leírjam-e ezeket a sorokat. Igyekszem őszintén írni mindenről, ami itt történik, mindenről, ami megváltoztat, így végül úgy döntöttem, ideje megosztani veletek valamit.  Találkoztam valakivel. Vagyis nyilván sok mindenkivel, de van valaki, aki más. Sajnos nem mondhatnám, hogy nagyon romantikus találkozás lett volna. Egy buliban ismertem meg, egy barátja a lakótársammal beszélgetett, akkor jött oda, aztán elkezdtünk táncolni. Szóval semmi különleges, vagy romantikus.  Egy finn srác, aki mi mást tanulna, mint infót. Még nincs elég infós ember az életemben, szóval pont jó. 😅 Igazság szerint akkor, az első buliban nem gondoltam, hogy valaha látom még, nem is keresett. Majd egy héttel később voltam elég bátor, és én írtam neki. Gondoltam, egyszer vagyok Erasmuson (valószínűleg), így kockáztattam. Találkoztunk is aznap, amit azóta sem bánok. Nagyon jó döntés volt keresni őt. Azóta tal...

ENG ⇓ Ezt válaszolják legtöbben, mikor megkérdezik tőlük, hogy miért mennek Erasmusra. Persze ezernyi más válasza is van mindenkinek, de talán ez a legnagyobb motiváció. Úgy mondjuk ezt, mintha otthon nem találkozhatnánk új emberekkel. De az más, otthon nem érzi azt az ember, hogy ki kell mozdulnia a komfort zónából, hiszen nincs is erre rákényszerítve. Azonban amint kilépünk az addig megszokott életünkből, ez megváltozik, attól a pillanattól már ez vezérel minket, nyitottnak lenni és új embereket megismerni. Természetesen nekem is a motivációim között volt ez, így amikor hallottam a Finnish Friend programról még az orientációs héten, nem sokat gondolkodtam, hogy jelentkezzem-e. A program lényege, hogy jelentkeznek cserediákok, valamint itt élő finnek kortól és élethelyzettől függetlenül. A finnek között vannak diákok, egész családok, idősek, nők és férfiak, mindenki. A közös bennük, hogy szeretnének új emberekkel találkozni, új kultúrákat megismerni. Nekünk, cserediákoknak pe...

ENG ⇓ Nem gondoltam, hogy ez a bejegyzés valaha megszületik. Most mégis ülök az egyetemen, és a könnyeimmel küszködve írom, mert akkor talán könnyebb lesz. Évek óta készülök erre az időszakra az életemben, közel egy éve azt is tudtam, mikor fog eljönni, tudatosan készítettem magam arra, hogy távol leszek az otthonomtól, az életemtől, amit imádok. Mert tényleg szeretem az otthoni életemet, minden nehézségével együtt. A nehéz középiskolás évek után eljött az az időszak az életemben, amikor megtanultam boldognak lenni, amikor olyan barátokra leltem, akik nem tűnnek el, amikor a kamaszévek után ismét láttam, hogy milyen csodás emberek a szüleim, amikor megtanultam, mennyire fontos értékelni, amit értem tesznek. Megtaláltam a helyemet a cukrászdában, majd az egyetemen, majd a FRANKO-ban is. Voltak nehéz időszakok, mikor menekültem volna. A tavalyi őszi félév után nagyon szerettem volna otthagyni mindent, de késő volt, akkor már nem tudtam Erasmusra menni. Majd márciusban leadta...